DILI (timorpost.com) — Relasiona ho preokupasaun povu nian kona-ba presu foos ne’ebé oras ne’e sa’e maka’as iha merkadu, Governu liuhosi Ministériu Komérsiu no Indústria (MKI), hafoin halo enkontru ho importador foos sira iha rai laran, foti ona solusaun alternativa no posibilidade tempu besik presu foos sei fila fali ba normal.
“Ami hetan ona solusaun ida, solusaun ne’e ha’u labele hateten sai lai ba públiku, katak ne’e solusaun ida feitu ona, ohin (horisehik), ami hahú entrega ona pedidu ofisiál ba Konsellu Ministru, inklui mós entrega dekretu lei ida ba Konsellu Ministru hodi haree, saida los mak urjente tenke halo,” Vise Ministru Komérsiu, Augusto Junior Trindade, hateten ba Timor Post iha edifísiu Grupu Banku Mundiál Lesidere, Sesta (08/09).
Nia hatete, pedidu ofisial ne’ebé entrega ona ba Konsellu Ministru, Governu iha opsaun lubuk ida, opsaun hirak ne’e tempu badak kuandu hetan ona aprovasaun hosi Konsellu Ministru, sei anunsia ba públiku.
Aleinde ne’e, Ministru Komersiu no Indústria rasik mós ko’alia ona ho governu India, no halo ona karta liuhosi MNEK ba Governu India no ba mós governu Vietnam no Kambodia liuhosi sira nia embaixada iha Timor-Leste.
Hafoin komunikasaun la’o, setór importadór sira hatete katak, sira laiha problema stock, tanba agora foos hahú tama mai maka’as, maibé nia problema ne’e la’ós stock maibé presu.
“Komponente ne’ebé obriga presu sa’e, entaun governu tenke haree para oinsá atu normaliza, ami bele hateten katak, ami sei konvida ita boot sira iha tempu badak, la’ós tempu naruk ona, ami sei hateten ba ita boot sira katak, ita sei ho presu ida uniforme ba fatin hothotu,” nia promote.
Nia dehan, pedidu ne’ebé entrega ona ba KM, ho objetivu sei normaliza presu, tanba ne’e husu públiku labele pániku, tanba tuir saida mak urjente di’ak liu rezolve lalais, maibé atu dehan katak ministériu halo analiza ida ne’ebé naruk, bainhira tuur hamutuk ho stakeholder sira hotu, katak governu iha kometimentu prepara atu fó solusaun ba problema ne’ebé iha.
Solusaun redus presu foos ne’e kompañia importadór sira, kontente tanba pela primeira vés seidauk fulan ida ministériu halo reuniaun dala 3 ona ho sira, atu lori hatene difikuldade saida mak sira hasoru, saida los mak obriga presu ne’e sa’e, aleinde enkontru ho sira, MKI mós hala’o kedas enkontru ho Ministériu Finansas, MAP no Audineiru, tuur hamutuk hodi buka solusaun.
Oportunidade hanesan, Vise Prezidente CCI-TL Asuntu Komérsiu Indústria, Kathleen Gonçalves, hatete, foos hanesan ai-han ida prinsipál mai povu Timor-Leste, tanba populasaun iha Timor konsumu foos maizumenus tonelada rihun 180 ba tinan ida.
“Ita haree governu iha preokupasaun ba presu foos iha merkadu ne’e, hosi 12 USD sa’e ona to’o 18 USD, presu ida ne’e ita hotu mós preokupa tanba foos mak ai-han prinsipál, governu mós mai ho ninia polítika ida hatún impostu, ho objetivu atu halo rekuperasaun ba ita nia ekonomia iha rai laran,” nia hato’o.
Maibé, nia dehan, realidade ne’ebé hatudu mak governu hatún impostu mas depende ba foos importasaun, tanba iha nasaun ne’ebé nasaun konsumidór sira ba sosa foos presu sa’e maka’as.
“Situasaun ida ne’e, ita nia governu mós konvida ona empreza importadór na’in-5, ho sira halo hela komunikasaun para haree oinsá buka dalan saida mak presu foos bele hatún fila fali ba normal ka hanesan bai-bain, tanba ami haree governu nia hanoin dalan ne’ebé hetan ona mak atu fó subsídiu iha tempu ida,” nia ko’alia.
Nia dehan, oras ne’e daudauk CCI-TL, iha ona pozisaun tuun ba iha munisípiu ho povu agrikultura sira oinsá atu ko’alia haforsa hasa’e produsaun iha haree.
Antes ne’e, haree ba problema presu foos ne’ebé sa’e maka’as, Xefe Governu, Kay Rala Xanana Gusmão orienta ona Ministériu Komérsiu no Industria atu rezolve lalais problema folin foos iha merkadu.
“Primeiru Ministru fó kedas orientasaun ba ami atu oinsá buka solusaun ida imediata urjente rezolve presu foos iha merkadu,” hateten Vise Ministru Komérsiu, Agostu Junior Trindade, hafoin remata partisipa reuniaun KM, iha Palasiu Governu, Kuarta (06/09).
PN Aseita Fó Subsídiu
Parlamentu Nasionál (PN) aseita hodi Nonu Governu Konstitusionál fó subsídiu ba povu, relasiona ho folin foos ne’ebé mak daudaun ne’e kontinua sa’e,
“Ha’u rona no ha’u haree akompaña media Ministériu Komérsiu no Indústria, karik ida ne’e mak desizaun ministru nian hodi halo ida ne’e ami suporta tebes, tanba sasán folin sa’e ne’e dala ruma mós la’ós impaktu husi ita nia taxa ne’ebé mak sa’e, maibé bele mós husi nasaun sira importa mai ne’e mós folin aas ona,” deputada bankada PD, Maria Teresa Gusmão, hateten iha Parlamentu Nasionál, Sesta (08/09).
Tanba ne’e, kuandu foos sira ne’e tama mai iha ne’e, governu deside hatún taxa, maibé husi sira folin aas nafatin, klaru sempre iha balansu iha negósiu nian, tanba ne’e mak governu agora buka esforsu hodi hakarak normaliza folin foos iha rai laran ne’e.
“Maibé governu haree ida ne’e sei todan, Ministériu Komérsiu no Indústria halo intervein atu foti dalan klaran hodi ajuda no fasilita povu sira ne’e, ita agradese tebes, tanba iha Timor-Leste ne’e ita nia hahán bázika primária liu ne’e mak foos,” deputada ne’e dehan.
Tuir nia, ida ne’e mak folin foos kontinua boot tebes no boot ba bei-beik, entaun sei sai kestaun grave ida ba populasaun tomak, tanba ne’e mak governu hakarak tun direita hodi halo intervensaun.
“Ami konkorda no aseita tebes tanba governu iha devér duni atu proteje ninia povu sira nia nesesidade bázika iha situasaun emerjénsia sira hanesan ne’e, klaru katak desizaun kuandu sira hakarak fó subsídiu ba povu ka ba emprezáriu, sempre iha impaktu, tanba ita nia fuan no ran mak mai husi reseita Mina-Rai ne’e,” nia esplika.
Maibé karik ida ne’e mak desizaun governu foti hodi hakarak halo, fiar governu sei jere ho di’ak hodi halo Timor-Leste monu ba rai kuak, maibé jere oinsá atus rezolve povu nia situasaun no nesesidade iha emerjénsia, entaun governu iha devér duni tenke halo ida ne’e.
“Agora karik governu hakarak duni atu fó subsídiu ne’e ho modelu oinsá ne’e ha’u la hatene, tanba ministru atu halo intervein oinsá atu fó subsídiu ba povu ne’e ha’u la hatene, tanba Ministru Turizmu Komérsiu Indústria mak hare liubá modelu ida oinsá mak di’ak liu hodi fó subsídiu ba ita nia populasaun,” Nia dehan.
Tanba daudaun ne’e sira nia parte mós la hatene bainhira loos mak folin foos ne’e bele tun husi merkadu internasionál, tanba husi merkadu internasionál mak nia impaktu mai to’o iha rai laran folin foos sa’e ne’e, tanba buat sira ne’e iha relasaun ida ne’ebé mak boot difisil atu halo desizaun.
Atu hakotu deputada ne’e esplika, maski governu deside ona hatún taxa husi 5% ba iha 2,5% maibé kuandu iha merkadu internasionál laiha mudansa klaru katak mai iha Timor-Leste mós seidauk bele iha mudansa kona-ba folin foos ne’e.
Iha sorin seluk deputadu bankada FRETILIN, David Dias Ximenes ‘Mandate’, dehan uluk Oitavu governu mós fó subsídiu ida ne’e, karik mak governu ida agora ne’e hakarak halo tan relasiona ho foos folin sa’e ne’e laiha buat ida tanba ne’e kontinuidade ba buat ne’ebé mak uluk halo ona ne’e.
“Ne’ebé ba ha’u la iha problema tanba, klaru loos duni uluk ita ko’alia impaktu husi taxa sa’e, maibé agora taxa tun tiha mós folin sa’e nafatin ne’e mak, hanesan ba ha’u ne’e konfuzaun oi-taun, tanba taxa tun ona folin sa’e fali ne’e oinsá,” nia hakotu.
6,445 total views, 3 views today
Bele hare Video Seluk :
Subscribe to Timorpost
