DILI (timorpost.com) — Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN), Maria Fernanda Lay, hatete, Parlamentu Nasionál (PN) tau prioridade ba alterasaun Lei Pensaun Vitalisia (LPV).
Fernanda Lay hatete, PN sei tau prioridade ba preokupasaun públiku nian no povu tomak nian liuliu atu halo alterasaun ba iha Lei Pensaun Vitalisia ne’e, tanba ne’e PN sei tau prioridade hodi haree kestaun hirak ne’e.
“Ami sei tau iha prioridade, maibé ita boot sira hatene governu rasik ko’alia ho lei lubuk ida ne’ebé parlamentu aprova tenke harmoniza, ida mak lei enkuadramentu orsamentál ne’ebé Tribunal Rekursu mós hatete lei iha artigu balun inkonstitusionál ita tenke korrije,” Fernanda Lay hateten ba jornalista sira iha Parlamentu Nasionál, Sesta (15/09).
Tanba ne’e, PN sei tau prioridade ba kestaun sira ne’e, atu halakon ka muda fali ba hanusa, depois mak PN tau ajenda atu halo diskusaun, hafoin mak bele hatene atu halo modelu ida oinsá halakon total ka oinsá ne’e foin bele hatene.
Prezidente Parlamentu Nasionál ne’e dehan, ho ida ne’e PN sei hatama tan inisiativa ba iha lei pensaun vitalisia ida ne’e, tanba ne’e hein de’it kuandu halo ona ajenda ba ida ne’e mak foin ko’alia kona-ba ida ne’e.
“Maibé atu halakon total Lei Pensaun Vitalisia ne’e labele, maibé halakon ba sira ne’ebé mai oin nian, sira ba kotuk nian ne’e direitu adkididu tuir konstituisaun labele halakon, entaun hein to’o ami mate hotu ona mak lakon dala ida,” nia deklara.
Antes ne’e, Madre Guilhermina Mendonça “Sadik”, deputadu sira iha lejizlatura daneen atu halo alterasaun ba Lei Pensaun Vitalisia (LPV).
“Ida ne’e hanesan preokupasaun ba iha povu territóriu nasionál tomak, entaun ita hein ho esperansa katak, ida ne’e mak lejizlatura daneen ne’e halo duni alterasaun, ne’e ha’u hanoin katak vale a pena,” madre Guilhermina hateten iha Parlamentu Nasionál, Kuarta (14/09).
Tanba povu hein hela ida ne’e, komesa husi ki’ikoan ka boot iha territóriu tomak hein hela Parlamentu Nasionál atu halo alterasaun ba lei ida ne’e, dezde tinan hirak liubá ema ezije, no espera lejizlasaun ida ne’e bele halo duni alterasaun.
“Tanba ema hotu hein hela ida ne’e atu halo duni alterasaun, tanba Timor-Leste ukun-an durante tinan 21 ida ona ne’e hanesan joven ida ne’ebé mak la’o ba ne’e ho konfiansa seguru ho nia an rasik katak haree ba futuru ida ne’ebé di’ak,” nia hateten.
Tuir nia, bainhira povu ne’e sente moris di’ak no hakmatek, ka moris ida ne’ebé ho kapasidade intelektuál matenek liu iha Timor-Leste nune’e bele dezenvolve Timor-Leste hanesan país demokrátiku ida ne’ebé mak sei buras liu.
Madre hatutan, kona-ba pensaun vitalisia ne’e atu halakon total ka atu halo muda fali ba oinsá ne’e depende karik sira iha duni ona kometimentu atu halo ona alterasaun mak foin bele ko’alia kona-ba ida ne’e, tanba buat ida pensaun ne’e iha nasun seluk aplika maibé regra la hanesan.
“Tanba pensaun ne’e katak iha nasaun balun ema dehan porsentu 25 husi nia saláriu, maibé husi ita nian ne’e seidauk iha lei ida atu determina, tanba ida ne’e ita haree husi nasaun barak ne’e halo hanesan ne’e, 25% husi sira nia saláriu,” nia deklara.
Maibé, iha tan nasaun balun aplika pensaun vitalisia ne’e porsentu 15 husi sira nia saláriu ne’e normal, nasaun ida ka rua de’it mak bolu dehan 50%, maibé maioria ne’e husi 25% tun mai kraik to’o 15% husi sira nia saláriu ne’e.
1,347 total views, 36 views today
