Fundu Covid-19 Ezekuta ona 38%

by -173 views
Dollar Amerikanu

DILI (Timor Post) —Ministru Finansas, Rui Agostu Gomes afirma ezekusaun fundu Covid-19 atinje ona porsentu tolunulu resin ualu (38%).

`“Ezekusaun Fundu COVID pur-volta 38%, depois ami sei fó update ida iha tempu badak kona-ba ezekusaun ne’e halo nusa. Osan ne’e ezekuta ba medida sira ne’ebé ita aprova tiha ona”, Rui informa hafoin remata enkontru ho Primeiru Ministru Taur Matan Ruak iha rezidensiál ofisial PM Faról, Segunda (02/08).

Rui hatete, progresu ezekusaun Orsamentu Jerál Estadu (OJE) tinan 2021, atinje ona porsentu tolunulu resin.

“Progresu pur-volta 30 ital porsentu, mais keta haluhan katak orsamentu 2021 nia karakter la-hanesan ho orsamentu sira uluk, tanba orsamentu ida ne’e bazeia ba programa, portantu la’ós montante ezekusaun ne’e mak importante, maibé nia efeitu osan ne’e ba programa iha kraik ne’e”. Rui afirma.

Portantu, tuir komunikadu imprensa ne’ebé mak jornalista sira asesu iha loron Segunda (05/07) liubá, relata katak taxa ezekusaun real Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2021 esklui kompromisu no obrigasaun sira to   iha trimestre daruak foin mak atinje millaun $540,7 ka 27% husi totál orsamentu alokadu biliaun $2,1.

Taxa ezekusaun reál ba programa boa governasaun no jestaun institusionál ne’ebé nia objetivu atu sustenta mákina Estadu, ezekuta ona millaun $164,2 ka 36% husi orsamentu alokadu millaun $456,7. Enkuantu taxa ezekusaun reál ba kategoria programa esensiál entidade sira nian foin mak ezekuta millaun $376,4 ka 24% husi orsamentu alokadu biliaun $1,5.

Ritmu ezekusaun ne’e konsidera ki’ik tebes tanba daudaun ne’e tama ona iha trimestre datoluk. Situasaun ne’e kauza husi evolusaun surtu Covid-19 ne’ebé obriga Governu tenke impoin serka sanitária no konfinamentu obrigatóriu liuliu iha Kapitál Dili ne’ebé mak sai hanesan sentru ba movimentu sirkulasaun ema no sasán inklui atividade sósiu-ekonómiku.

Ministru Finansas, Rui Augusto Gomes hateten, elementu xave ida husi OJE 2021 mak oinsá Timor-Leste rekupera filafali ninia ekonomia ne’ebé iha tinan haat nia laran enfrenta resesaun tolu.

Rekuperasaun ida-ne’e seidauk akontese tuir ita-nia planu, tanba ita hahú tinan ida-ne’e ho moras Covid-19 no kalamidade públiku. Ita hein katak iha tinan 2022 sei la-iha tan surpreza negativu seluk, atu nune’e ita bele hahú rekupera ho transformasaun setór ekonómiku produtivu sira hanesan Agrikultura no Turizmu, Abitasaun, Kapitál Umanu (Edukasaun, Saúde, Protesaun Sosiál), no Reforma Institusionál. Ho foku iha setór produtivu hirak ne’e, bele kria empregu ida ne’ebé dignu hodi fó benefísiu ba família no komunidade sira

Entretantu, taxa ezekusaun reál kada kategoria despeza aas liu mak saláriu no vensimentu 42%, tuir kedan ho transferénsia públika 41%, bens no servisus 20% no kapitál menór 4%. Enkuantu kapitál dezenvolvimentu, kategoria importante ida ne’ebé bele fó kampu traballu no jere empregu rai-laran foin mak ezekuta de’it 6%.

tuir projesaun, taxa ezekusaun ne’e sei kontinua sa’e iha fulan-neen ikus ne’e tanba iha períodu ne’e mak projetu infraestrutura sira komesa ezekuta. To’o iha fulan-Maiu 2021, Komisaun Nasionál Aprovizionamentu realiza ona konkursu aprovizionamentu projetu hamutuk 107 ho totál orsamentu millaun $565,4. Projetu sira ne’e maioria ninia prosesu aprovizionamentu hahú ona no balun iha ona faze finalidade ne’ebé tuir kalendáriu sei konklui iha tinan ne’e nia laran.

Aleinde ne’e, fundu espesiál Covid-19 ne’ebé mak kria iha tinan kotuk atu responde ba pandemia, to’o iha 30 Juñu 2021, nia ezekusaun reál atinji ona millaun $73,4 ka 26% husi totál orsamentu alokadu millaun $287,6. Persentajen ne’e sei iha mudansa iha períodu ne’e tanba hafoin MF halo verifikasaun, Ministériu Ensinu Superior, Siénsia no Kultura, konkorda atu halo alterasaun Memorandu Entendimentu (MoU) ho Instituisaun Ensinu Superiór sira kona-ba propinas ba estudante sira no kompleta rekezitus ba operadór telekomunikasaun sira kona-ba subsídiu internet hodi submete fila-fali mai MF iha tempu badak nia laran.

Ezekusaun iha liña ministériu

Iha mós liña ministériu balun ne’ebé mak ninia taxa ezekusaun reál di’ak tebes hanesan Ministériu Petróleu no Minerál (47%), Ministériu Asuntu Kombatentes no Libertasaun Nasionál (46%), Ministériu Obras Públikas (44%), Ministériu Interiór (37%) no Ministériu Administrasaun Estatál (36%). Maioria ezekusaun hirak ne’e aas iha transferénsia públiku. Porezemplu, transferénsia públiku ne’ebé Ministériu hirak ne’e halo ba empreza públiku sira ne’ebé mak tutela ba iha liña ministériu relevante.

Setór Turizmu no Agrikultura ne’ebé konsidera hanesan setór ne’ebé mak importante tebes atu bele fó empregu no jere kresimentu ekonomia rai-laran, ninia taxa ezekusaun reál to’o iha 30 Juñu 2021, foin mak atinji 17% (MTCI husi orsamentu alokadu millaun $11,2), no MAP 16% husi orsamentu alokadu millaun $29,4). Taxa ezekusaun iha liña ministériu ki’ik liu mak Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzaun ne’ebé foin mak atinji 9% husi orsamentu alokadu millaun $19,9.

Ezekusaun Reseitas

Ezekusaun iha parte reseitas, to’o iha 31 Juñu 2021, foin mak atinji millaun $77,3 ka 41% husi totál estimativa reseitas millaun $187,1. Razaun tanba Governu tenke adia pagamentu impostu to’o fulan-Jullu nia rohan tanba situasaun mak obriga empreza sira lakon reseitas ka rendimentu. Desizaun Governu hodi adia pagamentu ne’e mós fó implikasaun ba iha taxa ezekusaun reseitas ne’e rasik.

Ezekusaun iha nivel Munisípiu

Maski taxa ezekusaun iha Administrasaun Sentrál konsidera ki’ik maibé taxa ezekusaun OJE 2021 iha nivel munisípiu hatudu progresu di’ak. Iha munisípiu neen (6) mak nia ezekusaun reál di’ak tebes hanesan Munisípiu Ermera no Lautem (35%), Manufahi no Ainaru (34%), Aileu (33%), Bobonaru (30%). Taxa ezekusaun nivel munisípiu ne’ebé konsidera di’ak ne’e sei kontinua fasilita polítika desentralizasaun Governu Konstitusionál Daualuk ne’ebé lidera husi Primeiru-Ministru Sua Exelénsia Jenerál Taur Matan Ruak. Servisus desentralizasaun ne’e rasik lidera husi Ministériu Administrasaun Estatál.

Iha OJE 2021, Governu Konstitusionál Daualuk hahú implementa orsamentu pur programa ho forma kompletu ida ne’e tranzisaun ida husi orsamentu pur item ne’ebé mak implementa dezde Timor-Leste restaura ninia Independénsia tinan 19 liubá, ho objetivu atu asegura servisu públiku ida ne’ebé prudente ho rasiosíniu sósiu-ekonómiku hodi asegura rezultadu reál husi ezekusaun, la’ós persentajen ezekusaun de’it.

Dezempeñu ezekusaun OJE 2021 fahe ba kategoria rua: (i) Programa Boa Governasaun no Jestaun Institusionál ho orsamentu alokadu hamutuk millaun $456,7 (ii) Programa Esensiál Entidade sira nian ho orsamentu alokadu biliaun $1,573.6. Totál orsamentu retifikativu finál alokadu ba programa kategoria rua ne’e mak biliaun $2,030.3. (jry)

No More Posts Available.

No more pages to load.