Fatór sira Hakfraku Rendimentu ba Negosiante iha Dili

by -67 views
Foto Espesial

DILI (Timor Post)—Negosiante sira iha sidade Dili kontinua susar hetan rendimentu liuliu negosiante roupa foun iha merkadu Taibesi.

Elda Maria da Silva nu’udar negosiante roupa haktuir, hahú estadu emerjénsia mai to’o ohin loron sira maski governu reativa ona atividade hotu iha Dili maibé rendimentu sei susar tebes.

Tuir Elda , fator ka impaktu husi situasaun ne’e bele tanba roupa modelu foun laiha tanba estadu emerjénsia sasán la tama, iha parte seluk tanba kompador mak osan laiha ka la ba merkadu.

“Ita bele fa’an roupa modelu mós ema ladún sosa tanba serka sanitáriu ema barak ba hotu iha munisípiu ida-idak entaun merkadu ladún rame hanesan uluk,” negosiante roupa foun, Elda Maria da Silva ba Timor Post, iha merkadu Taibesi, Kuarta (04/08).

Kompara uluk molok Covid-19, nia dehan, roupa ne’e folin tebes. Dala ruma loron ida husi dadeer to’o lokraik, bele hetan $150 ba leten.

“Entaun fasil tebes ba ami atu bele responde ba nesesidade uma laran nian, agora ne’e, dadeer sai husi uma mai iha merkadu loke roupa maibé ema la sosa, tanba ema ladún barak halo movimentu iha merkadu,” nia katak.

Maibé, nia afirma, ida ne’e mak situasaun real ne’ebé akontese iha rai laran, tanba ne’e mak husu ba governu atu hapara serka sanitáriu iha Timor laran tomak, nune’e transporte públiku sira iha munisípiu bele sirkula iha Dili no ema mós halo movimentu livre atu nune’e atividade ekonomia bele folin iha merkadu.

Tanba kuaze tinan ida resin, governu implementa estadu emerjénsia no serka sanitáriu ne’e negosiante sira sente fó impaktu tebes ba sira, sira sasán iha merkadu ladún hetan rendimentu di’ak.

“Ami la ezije governu atu fó osan ami maibé, ami hakarak governu atu hapara de’it serka sanitáriu iha Timor laran tomak, nune’e ema hotu livre halo movimentu ba mai ba iha merkadu sira, no negósiu sira iha merkadu bele folin di’ak,” nia katak.

Prepokupasaun hanesan hato’o mós husi negosiante tais merkadu Taibesi, Jose Gomes, katak durante serka sanitáriu no konfinamentu obrigatóriu ne’e sira ninia produtu tais Timor la folin iha merkadu.

Jose haktuir, iha 2020 nia laran ne’e tais ladún folin tanba serka sanitáriu, ema sira husi munisípiu la lori tais ami atu sosa hodi fa’an fali, depois ami mós la halo tais barak tanba kabás ne’ebé ami uza dala ruma pesan husi Indonesia mai entaun estadu emerjénsia ne’e dala ruma sasán la tama ami la sosa kabas ida.

“Agora ne’e ami fa’an de’it tais tinan kotuk ami sosa husi laganan sira lori husi munisípiu mai, no balun ami halo rasik tanba ami hatene halo rasik tais maibé halo ladún barak,” nia tenik. (asb)

No More Posts Available.

No more pages to load.