Dili (Timor Post) – United States Agency for International Development (USAID), apoiu fundu millaun 14.9 USD, ba Governu Timor-Leste liuhusi Ministériu Finansas (MF), Ministériu Turizmu Komérsiu Indústria (MTCI), no setór privadu nasionál ne’ebé koopera iha turizmu hodi bele dezenvolve fatin turístiku relijioza Kristu Rei.
Tuir Vise Ministru Finansas, Antonio Freitas, hatete ohin sira halo konsultasaun hamutuk Governu Timor-Leste, USAID no setór privadu sira ba primeiru projetu Vipipi ba Redisolamentu turizmu Kristu Rei. Planu ida ne’e sai hanesan prioridade Oitavu Governu Nasionál liuhusi Ministériu Finansas hamutuk ho MTCI liuliu iha diresaun nasionál parseiru.
“Aprezentasaun husi prosesu no programa, entaun ita konvida setór privadu sira ne’ebé halo servisu koopera iha area turizmu atu rona sira-nia hanoin, no ohin ita halo konsultasaun ita lori mós espertu internasionál mai ko’alia iha projetu ida ne’e, depois ita mós husu sira-nia opiniaun kona-ba projetu ne’e”, nia hateten iha sala Auditorium Ministériu Finansas Ai-tarak Laran, Kuarta (27/07).
Nia espera parseiru privadu no setór privadu sira ne’e mak sai na’in ba projetu ida ne’e, tanba projetu ida ne’e ho eskala ki’ik oan, entaun envolve ona setór nasionál, Governu ho parseiru USAID halo dezenvolvimentu ba projetu ne’e rasik.
Alende ne’e Diretora USAID, Zema Semunegos, hatete apoiu Governu Timor-Leste liuhusi Ministériu Finansas, MTCI no setór privadu sira hodi ajuda atu halo estudu ré-abilidade projetu turizmu Kristu Rei ne’e.
“Estudu ba re-abilidade rasik ha’u laiha detalla, maibé ami sei halo hodi fó hatete apoiu USAID ba projetu turizmu Kristu Rei nian, atu nune’e fatin ne’e sai di’ak liu tan ba ema hotu, tanba ne’e USAID apoiu osan ba projetu turizmu Kristu Rei ho montante millaun 14.9 USD”, nia esplika.
Entretantu Padre Anjelo Salsinha, apresia durante servisu dezenvolvimentu sítiu turístiku.
“Ha’u haree katak parseiru públiku no privadu importante tebes ba dezenvolvimentu fatin sira ne’e, maibé planeiadu no masa planu ne’ebé setór hot hotu bele partisipa ho kolabora, no ba parte uma kreda nian maka nia fatin ne’ebé sagradu no profanu”, nia hateten.
Tanba ne’e nia dehan, iha situ hotu maka ligasaun ho relijiozu ne’e sempre iha distinsaun entre profanu ho sagradu.
Nia hatete, uma kreda nian ba buat ne’ebé sagradu ne’e kuandu iha planu ona maka iha ne’ebá uma kreda tenke tau regra para oinsá halo fatin ida sítiu relijiozu sai hanesan fatin sagradu ba ema hotu bele ba halo orasaun no ema bele halo komunikasaun, meditasaun ritual sira ne’ebé sagradu nian hodi aprofunda ema nia fiar.
1,804 total views, 3 views today
