DILI (timorpost.com) — Guarda Floresta nain-47 tuir kursu báziku ne’ebé fasilita husi Polisia Nasionál Timor-Leste (PNTL), nia Sentru Formasaun Polisia Akademia, durante semana rua.
Komandante Sentru Formasaun Polisia (SFP), Akademia, Komoro, Superintendente Xefe Arquimino Ramos, hatete formasaun ba Guarda Floresta nain-47 kompostu husi mane-43 no feto 4, ne’e hala’o iha sentru instituisaun Rai-Robó, Postu Administrativu Atabae, Munisípiu Bobonaru, durante semana rua.
“Ida ne’e hanesan formasaun kontinuasaun husi turnu tolu ne’ebé liu ona no turnu rua iha tinan kotuk tinan 2022 no turnu rua iha 2023 ne’e”, dehan Arquimino ba jornalista sira iha SFP, Akademia, Komoro, Segunda (06/02).
Objetivu husi formasaun ida ne’e oinsá mak defende sira nia an iha fatin perigozu ruma, bainhira halo servisu iha terrenu, nune’e mós oinsá sira halo servisu Petrolia komunidade sira evita tesi no sunu rai arbiru.
“Ita iha kooperasaun entre guarda floresta no PNTL, sira halo pedidu ba komandu jerál no fó despaxu mai ami ezekuta ami halo formasaun ba sira, hafoin sira tuir formasaun mak bele tama halo servisu,” nia hateten.
Nia dehan, iha formasaun ne’e, kuaze formadór mai husi parte PNTL nian, ne’ebé iha koñesimentu báziku kona seguransa nian, nune’e mós kurríkulu ne’ebé akreditadu ba iha kursu ida ne’e.
Matéria ne’e formadór sira prepara mak hanesan tékniku aprende oinsá bele defende an iha situasaun perigozu, sá luta defende pesoál, edukasaun fízika orden unida, oinsá mak fó formasaun kona ba sira nia karater, antes ba sira ba servisu.
Iha fatin hanesan, koordenadór treinamentu korpu ba guarda Floresta, Inspetór Polisia Jose Lopes, hatete husi formasaun ida ne’e ita haruka sira tama ba ai-laran hodi halo identifika ba ai-horis sira, ai ne’ebé poténsia no ai ne’ebé la poténsia.
“Ita haruka sira idéntika ai poténsia mak hanesan ai teka, maibé la bele iha moras no ai ne’ebé la poténsia mak ai teka ne’ebé kle’uk no fó influensia ladún di’ak ba ai sira ne’ebé poténsia ne’e, entaun sira tenke hasai tiha hanesan taa tiha”, nia informa.
Nune’e mós ikus nia dehan, sira halo identifika tan, ba ai sira seluk ne’ebé poténsia hodi halo protesaun ba futuru.
680 total views, 9 views today
